Hagioterápia

A hagioterápia vallási jellegű irodalmi mű segítségével végzett terápiát jelent. A mi közegünkben/kultúránkban) elsősorban a Biblia, mint a könyvek könyve által. Az Újszövetségben szent János evangéliuma 1. fejezetében ez áll: „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.” Ez a mondat jelképesen, egyértelműen és különleges módon fejezi ki azt a gondolatot, amely a keresztényeknél az Igét jelenti. Az Ige híd a gondolat és a cselekedet, az anticipált tett között, ami a testi teremtés alapja (Meinhold, W. J. 1992; Babka 2021, 12. old.).

A Biblia eredeti szövegei nem maradtak fenn az utókor számára, csak a keletkezés időjéhez közelebb vagy távolabb álló leiratok állnak a rendelkezésünkre. Számításba kell venni, hogy a kereszténység az antik kultúra hanyatlása korában kezdett terjedni. A Biblia számos egyedülálló és „természetfeletti” eseményt ír le, mint például a Vörös tenger kettéválása, Jézus feltámadása, stb., amelyek egy jelképes síkban inspirációforrásként szolgálhatnak a mai társadalom számára is.

Rendelkezésünkre állnak egykori/korabeli beszámolók is arról, hogy hogyan használták az Igét és a Szentírást az Istennel folytatott kommunikációra. A szobrokon és síremlékeken található feliratok, amelyek akár a Krisztus születése előtti időkben keletkeztek (ókori Egyiptom, Mezopotámia). Dokumentáltak olyan eljárásokat, melyek szerint a betegnek meg kellett ennie a papiruszra írt szöveget, hogy a szavak ereje kifejthesse azonnali hatását, és a beteg meggyógyuljon. A papok előírtak bizonyos vallási szövegeket, amelyeket a betegnek olvasnia kellett, majd elgondolkodni felettük a gyógyulás érdekében (Majzlanová, 1987). A terápia előkészítése és megvalósítása során manapság figyelembe kell venni globalizált világunk “multikulturális”, tehát tarkább vallási jellegét, talán még inkább, mint a múltban bármikor.

A terápia előkészítése és megvalósítása során a beteg/ügyfél olvasási és egyéb szokásai vizsgálata keretében ajánlatos utánanézni a származási helye kulturális és vallási sajátosságainak is. Mindez azért fontos, hogy a terapeuta ne kínáljon például egy olyan könyvet, amely a konkrét személy számára éppen ezen oknál fogva nem felelne meg, vagy hogy felkészült legyen a megfelelő reakcióra, ha az általa ajánlott – bizonyára magas szintű – de más kulturális vagy vallási beállítottságú környezetből származó irodalmat az ügyfél visszautasítaná. Illetve hogy rugalmasan tudjon reagálni az ügyfél ilyen jellegű olvasói preferenciájára.

A keresztény kultúrkörben nagyon fontos terápiás elv a gyónás, amely egy másik személy által megkönnyebbülést jelent az ügyfél számára, valamint az imádság, mint az önmagába fordulás és a felsőbb erővel való kapcsolatteremtés módja. A gyógypedagógiai intervenció keretében lehet bibliai történeteket vagy más vallási szövegeket olvasni, idézeteket jegyzetelni, olvasónaplót, olvasói visszajelzéseket készíteni, a főhősnek címzett leveleket írni, vagy más módon reagálni az olvasottakra (Majzlanová, 2017, 9. old.), beleértve a Biblia ihlette saját szövegek írását. Lent olvasható a szerző alkotói tevékenységének néhány példája, amelyekben a bibliai idézeteket saját autoterápiára használta.

Hagioterápiai művekből

Ezekben a munkákban nem az a legfontosabb, hogy ismételgessük mindazt, ami a Bibliában áll. Inkább arról van szó, hogy segítsük a transzcendenssel kötött közelebbi személyes kapcsolat kialakítását, az Istennel kialakított kapcsolat szívvel való átérzését, valamint annak a megértését, hogyan tudunk vele a mindennapok feltételei között őszintén beszélgetni.

Felhasznált irodalom jegyzéke:

Babka, Vladislav. 2021. Slovo ako nástroj v terapii. Diplomová práca. [A szó, mint terápiás eszköz. Szakdolgozat] Bratislava: Pozsonyi Comenius Egyetem, Pedagógiai kar, Gyógypedagógia tanszék. 

Majzlanová, Katarína. 2017. Základy biblioterapie pre knihovníkov. [A biblioterápia alapjai könyvtárosok számára] Banská Bystrica: Besztercebánya megye, Ľudovít Štúr Kerületi Könyvtár. 56. old. ISBN 978-80-85136-58-6 Elérhető online: http://new.kskls.sk/domain/b5/files/edicia/zaklady_biblioterapie_pre_knihovnikov_2017.pdf

Majzlanová, Katarína. 1987. Z histórie biblioterapie. [A biblioterápia története] In: Prvé skúsenosti s poetoterapiou u nás. [Első hazai tapasztalatok a versterápia területén. Horizonty psychoterapie. (Pszichoterápiás horizontok] (16. országos pszichoterápia konferencia. Františkovy Lázně, 1987. december 13.-17.)

Szerző:

PhDr. Kvetoslava Kotrbová, PhD., MPH, Pozsonyi Comenius Egyetem, Pedagógiai kar, Gyógypedagógia tanszék, 2023. június 17.
Az  esettanulmány mint jó gyarkorlat;  szlovákról angolra fordította: PaedDr. Kolevová Adriena, PhD., Munkahely: Šahy (Szlovákia)

Nyelvi korrekció nélkül készült!

Az idézés javasolt formája:

Kotrbová Kvetoslava. 2023. Hagioterapia. [Hagioterápia] In Biblioterapia.sk. Bratislava: PRO SKIZP – Združenie na podporu rozvoja Slovenskej komory iných zdravotníckych pracovníkov.  ISBN 978-80-974667-0-1 Elérhető: https://www.biblioterapia.sk/hu/hagioterapia-magyar/


A cikk az Európai Unió Erasmus+, 2-es pályázati kategória – Szervezetek és intézmények közötti együttműködés, KA210 – Kis léptékű partnerségek a felnőtt tanulási szektorban programja támogatásával jött létre. A projekt megnevezése „Biblioterápiás on-line segédeszköz prototípusa”, projekt száma: 2022-1-SK01-KA210-VET-000082483. A szerző nézeteit képviseli és az Európai Komisszió nem tartozik felelősséggel a benne található információk bármilyen használatáért.