Leírás
Terápiás célok: a düh és az agresszivitás leküzdése, a lobbanékonyság mérséklése, erős felindulás kezelése, az agresszivitás kezelésére szolgáló eljárások és készségek, a düh mérséklésére szolgáló gyakorlati lépések, hogyan lehet megnyugodni, megérteni a düh keletkezését és motivációját
Javasolt korcsoport: 6-16 év
Másodlagos célcsoport: szülők, idősebb gyerekek, tanítók, kortársak
Munkamódszer: egyéni, csoportos
A mű rövid tartalma:
Elizabeth Verdick és Marjorie Lisovkis kiadványát a szülők és fiatalkorúak tanácsadói közé sorolhatjuk. A cél útmutatót adni ahhoz, hogy hogyan kezelhető a harag. Tartalmaz tanácsokat és bemutatókat és néhány életből vett példát.
Mindenki dühös néha és olyankor egy szörnyetegnek érzi magát – áll a bevezetőben. Mi jár a fejünkben, amikor dühösek vagyunk, milyen formái és okai lehetnek, ez a szöveg első részében szerepel. A könyv bemutatja a gyereknek, hogy hogyan birkózzon meg az igényes helyzetekkel, amikor valami nem tetszik neki és dühös. A cél viszont nem a kellemetlen érzések elnyomása, hanem megtalálni az utat ahhoz, hogy leküzdjük, és közben ne ártsunk másoknak. A szöveg súlypontját tehát a düh megfékezésére és a nyugalomban maradásra irányuló tanácsok és módszerek. A fekete-fehér illusztrációk és a szöveg magasabb szintű önreflexiót és felülnézetet feltételez, viszont hasznos lehet szülők, nevelési tanácsadók és tanítók számára is.
A professzionális pedagógiai/terápiás munka lehetőségének leírása:
A gyerek dühe, vagy egyszerűen az elégedetlenségének a kifejezése gyökerezhet mélyen az élethelyzetében. A könyv tehát nem csak a dühről szól, hanem egy átfogó nevelési tanácsadó, amelyből sok mindent megtudhatunk a gyerekek és szülők közötti viszonyról, a zaklatásról vagy akár a megfelelő pszichohigiénés intézkedésekről. Maga a könyv eljárásokat kínál a düh megfékezésére, viszont tovább nem foglalkozik az agresszív viselkedés eredetének az összefüggéseivel. Pedig az lehet az egész terápia lényege. Az olyan helyzetben, amikor a gyerek például egy erőszakos családból származik, ahol mindennapos, hogy valakinek „kemény a könyöke”. Az ilyen környezetben élő gyermek tapasztalata arra utal, hogy másokkal szemben erősnek kell lenni, nem szabad gyengeséget mutatni, nehogy alulmaradjon. Minden ügyfélhez egyénileg kell hozzáállni, miközben nagyon óvatosan kell eljárni.
Feltételezhető, hogy az agresszív gyerekek tele vannak dühvel, amelyet fel kell szabadítani/abreagálni kell ahhoz, hogy az átélés és viselkedés megváltozzon. Csupán a jó példák, modellek és módszerek felsorakoztatása teljes átélés nélkül nem feltétlenül elégséges. El kell dönteni, hogy csak a viselkedést szeretnék megváltoztatni, határokat és szabályokat szabni, vagy tényleg fontos számunkra a gyermek/ügyfél/teljes személyisége.
Az első esetben a könyv azonnal használható. A második esetben a könyvet csak a közös munka utolsó fázisába ajánlatos beiktatni. Először tehát teret kell biztosítani a meghallgatásnak, az ügyfél személyisége elfogadásának (nem amit elkövetett). Munkakapcsolatot és bizalmat, érzelmileg korrekt kapcsolatot kell kiépíteni, amely mentes minden indulattól és bírálattól.
A további lépésekben aztán következhet a gyerek saját élményének a vizsgálata és az adott helyzet megértése (áttekintés). Mégpedig akár egy megfelelő történet segítségével is, amely lehetővé teszi a főhőssel való azonosulást, akinek az életébe belépett a düh, fájdalom, gyász, szomorúság, vagy a tettei fölötti sajnálat.
Aztán egy nem ítélkező hangulatú környezetben keresni kell annak a megértését, hogy mi vezetett a problémás helyzethez és abban a kliens hogy érezte magát.
Végül pedig a jelen kiadvány anyaga alkalmazható az adott esetre, amikor az adaptív viselkedés és új stratégiák konkrét példáival nagyon jó eredmény érhető el. Az eljárások és megoldások támogatják az ügyfél tényleges magatartását, segítik a kompetenciái és a belső forrásai átélését.
A terápia során beszélgethetünk a gyermekkel az olvasottakról, kérdéseket tehetünk fel, tapasztalatokat oszthatunk meg. Alkalmazhatók viszont sokkal kreatívabb és intuitívabb formák is – pl. rajz, kollázs, vers, dal, amelyeket mozgás kísér, stb. Minden az adott ügyfél adottságaitól és erősségeitől függ. Egyben figyelembe kell venni a kliens gyenge/hiányzó területeit is, amelyek agresszivitásban nyilvánulnak meg (pl. hiányzó önkontroll és az érzelmek szabályozása , az áldozattal szembeni empátia hiánya, stb.).
A kérdéseknek, amelyek fejlesztik az ember agresszív potenciálja tudatosításához vezető közös terápiás folyamatot, mindig autentikusaknak kell lenniük és az adott helyzet egyedi összefüggéseiből kell létrejönniük. Inspirációként és a klienssel végzett terápiás munka megfelelő beállítása érdekében feltehetők a következő kérdések: Mi az, ami mindig feldühít? Milyen a jellegzetes reakciód, amikor dühös vagy/haragszol? A tested melyik részében érzed a leginkább? Hol és milyen helyzetekben gurulsz dühbe, és az rendben van-e? Minek kell történnie ahhoz, hogy a cselekedeteid odáig fajuljanak, hogy valakit bánts? Mi segít a dühöd ellenőrzésében/uralásában/mérséklésében? Mit tehetsz akkor, amikor valaki piszkál? Mit tehetsz akkor, ha valaki megvádol olyasmivel, amit nem követtél el? Mi a teendő akkor, ha olyat kell tenned, amit abban a pillanatban nem akarsz csinálni? Mi van akkor, ha valakitől valamit irigyelsz? Mit tehetsz akkor, ha más nyer és te veszítesz? A kérdéseket a kliens korához kell igazítani.
A könyvet akkor ajánlatos segédeszközként beiktatni a folyamatba, amikor a gyerek/kliens rosszul fogadja a használt eljárásokat (pl. ez számomra túl sok információ egyszerre, ezt nem jegyzem meg, nem értem, stb.), vagy „házi feladatként”. Utána a következő találkozók alkalmával már lehet foglalkozni a kliens változásával, fejlődésével , kísérleteivel és igyekezetével. A terápiás folyamatban jelentős szerepe van a terapeuta és a kliens közötti viszonynak. Anélkül (csupán a könyv átadásával) az egész helyzet teljesen személytelen és túlzottan intellektualizáló, ami akadályozhatja a kliens pozitív belső változását. Ezért a terápiás kapcsolattal kell foglalkozni, nem pedig az irodalmi műhöz fűződő kapcsolattal.
Az ajánlott mű lapját elkészítette:
PhDr. Vejrosta Petr, Munkahely: Vejrostovi-psychologie, spol. s r. o. – a klinikai pszichológiai és pszichoterápiai szakrendelés Rožnov pod Radhoštěm, Csehország
Utolsó aktualizálás dátuma: 2023. március 20.
Nyelvi korrekció nélkül készült!
Az idézés javasolt formája:
Vejrosta, Petr. 2023. A Hogy éljem túl, amikor minden idegesít című művel végzett terápia javasolt folyamata. In Biblioterapia.sk. Bratislava: PRO SKIP-Združenie na podporu rozvoja Slovenskej komory iných zdravotníckych pracovníkov. ISBN 978-80-974667-0-1 Elérhető: https://www.biblioterapia.sk/hu/publikacia/ajanlot-eljaras-a-muhoz-hogy-eljem-tul-amikor-minden-idegesit/
A cikk az Európai Unió Erasmus+, 2-es pályázati kategória – Szervezetek és intézmények közötti együttműködés, KA210 – Kis léptékű partnerségek a felnőtt tanulási szektorban programja támogatásával jött létre. A projekt megnevezése „Biblioterápiás on-line segédeszköz prototípusa”, projekt száma: 2022-1-SK01-KA210-VET-000082483. A szerző nézeteit képviseli és az Európai Komisszió nem tartozik felelősséggel a benne található információk bármilyen használatáért.
