Beválteljárás és kazuisztika a műhöz Kis hableány

Szerző: Babka Vladislav 

 

Kis hableány – irodalmi mű
Mesebeli tanács a kicsiknek (cseh nyelven) 37-39. oldala
Szerző: Gerlinde Ortner
Fordító: Alena Antonová
Kiadás éve: 1995
Kiadó: Knižní klub Praha

 

Leírás

Téma: félelem a fogorvostól
Terápiás célok: feloldás, ellenhatás, javító-nevelő tapasztalat
Javasolt korcsoport: 9+
Másodlagos célcsoport: fogorvostól félő gyermek szülei és egyéb családtagjai
Harmadlagos célcsoport: ápolók, tanítók, a gyermek egyéb hozzátartozói, esetleg a tágabb egészségügyi csapat gondozásban érintett tagjai
Munkamódszer: egyéni

 

A mű rövid tartalma (a mű bizonyos részének a használata esetén – a témát érintő adott rész konkretizálása): Kis hableány – mese, 37 – 39. old., folytatólagos olvasás, minden találkozón a mű egy másik része kerül felolvasásra, lásd in terápiás munka lehetőségének leírása)

 

A professzionális pedagógiai/terápiás munka lehetőségének leírása:

Gyógyszer nélküli gyógypedagógiai intervenció (oktatói program) két pacienssel, akik a gyógypedagógiai rendelőnket egy időben látogatták meg (2020 október) azonos problémával – fogorvostól való félelem.

A találkozók gyakorisága: heti 1 óra /megvalósul 4 találkozó

 

A találkozók menete:

 

1. Bevezető találkozó:

Első találkozó a gyermekkel és szüleivel, a személyi, fejlődési, pedagógiai, családi és érdeklődési anamnézis felvétele, beleértve a gyermek és a család olvasási szokásait, a fejlődési és családi történet rögzítését, az együtt töltött idő milyenségét;

Bizalomérzet gerjesztése, a probléma keletkezésének, fejlődésének és történetének elemzése, kockázati és támogató tényezők elemzése, a gyógypedagógiai ambulancia céljainak és módszereinek a magyarázata, egészségügyi ellátásról szóló megállapodás kötése, személyes adatok védelméről szóló tájékoztatás, a következő fogorvoslátogatás időpontjának rögzítése, megállapodás a szülőkkel történő együttműködésről; a gyermek megfigyelése a gyógypedagógus – szülő, gyerek – szülő kommunikáció során; családrajz készítése, mint játékos elfoglaltság a gyógypedagógus – szülő kommunikáció idejére, a gyermek megfigyelése a foglalkozás alatt, a családrajz eredményének az értékelése, kapcsolatépítés a gyermekkel a Mágnesjáték (idiomotoros technika – részletesen a zárómunka szerzőjének művében a 101. oldalon) által, a következő találkozó céljának, szerkezetének és fókuszának az ismertetése;

 

2. Második találkozó:

Célkitűzés: megtanulni a kellemetlen vagy váratlan helyzet okozta félelem leküzdését, a bátorság támogatása, amelyre később az élet más területén is szükség lehet.

2a. Bevezető beszélgetés: az utóbbi napok élményeiről

2b. Előkészítő terápia: Jelzés ujjak segítségével – ideomotoros technikák (részletesen a zárómunka szerzőjének művében a 102-103. oldalon)

2c. Fő rész: a történet folytatólagos olvasása (a konkrét szöveget lásd a zárómunka szerzőjének művében, a mellékletben) – a felolvasott rész rövid tartalma:

A hableány nagyon szeretett volna ember lenni. A három kívánság során viszont megfeledkezett az egészség kéréséről, és így az emberi élet kezdetén nagyon megfájdult a foga. A félelem és fájdalom leküzdésében új barátnője, Krisztina segít neki. Elmagyarázza neki, milyen az a fogorvosnál lenni, mire készüljön. Végül a hableány leküzdi a félelmét és meglátogatja a fogorvost.

2d. Olvasás utáni benyomások: Különböző tengeri állatok, a vihar, szél, stb. hangját utánozzuk a fantázia és a rendelőben található hangszerek segítségével. Próbáljuk kifejezni a hableány által átélt érzelmeket is. Aztán keressük azt a módot, ahogy a gyermek meg tudná nyugtatni a barátját/barátnőjét félelem esetén.

2e. Relaxálás: A cél megtanulni, hogy hogyan tudjuk ellazítani a testünket és elmagyarázni, hogy a fájdalom mérséklődik, ha az ember ellazul. „Most leülünk, néhány mély lélegzetet veszünk, becsukhatjátok a szemeteket, de nem muszáj. Most számolni fogok egytől tízig, és ti minden számnál vegyetek egy mély lélegzetet, majd fújjátok ki az elhasznált levegőt.” Ismételjük meg a Mágnesjátékot.

2f. A találkozó befejezése: megköszönjük a közreműködést, a gyerekek visszajelzése, a találkozón szerzett élmények elmondása, a következő találkozó időpontjának a meghatározása, esetleg önkéntes házi feladat (pl. rajz készítése).

 

3. Harmadik találkozó:

Cél: többet megtudni önmagunkról, arról, hogy sok dolgot uralni tudunk pusztán a gondolatainkkal, hogy a test hogyan reagál a tudatos ingerekre.

3a. Bevezető beszélgetés: szituációs

3b. Előkészítő terápia: Kreatív imaginációs skála (részletesen a zárómunka szerzőjének művében a 4. melléklet 1. sz. gyakorlatában)

3c. Fő rész: a történet folytatólagos olvasása (a konkrét szöveget lásd a zárómunka szerzőjének művében, a mellékletben) – a felolvasott rész rövid tartalma:

A hableány elégedetten él az emberek között egészen addig, míg meg nem fájdul a foga. A barátnő, Krisztina elmondja, hogy milyen az a fogorvosnál lenni. Elkezdenek “fogorvosos”-t játszani, eljátsszák, hogyan zajlik egy igazi fogorvoslátogatás. Krisztina nyugtatgatja, viccelődik vele, míg végül a hableány hozzászokik a fogorvoslátogatás gondolatához.

3d. Olvasás utáni benyomások: Imitáljuk a fogfájást, utánozzuk a fúró, motorkerékpár, légy hangját, elképzeljük, amint autóval utazunk a fogorvoshoz, hogyan is fog az egész zajlani a megékezéstől a kezelésig. Itt beszélgetünk a fogszuvasodás megelőzéséről, hogyan és mikor kell helyesen fogat mosni. Beszélgetünk arról, hogyan viseljük a fájdalmat vagy egy esetleges balesetet az előkészítő gyakorlatok alapján. Kérdések a gyerekek felé: Hogy érezted magad az egyes gyakorlatok során? Találkoztál már valami hasonlóval? A történet melyik része volt számodra a legérdekesebb? Melyik szereplő vagy helyzet keltette fel leginkább az érdeklődésedet és miért? Hogyan lehetne az adott helyzeteket másként kezelni?

3e. A találkozó befejezése: a viszonylag hosszú bevezető gyakorlat miatt a befejezést a minimumra korlátozzuk – megköszönjük a közreműködést, a gyerekek rövid visszajelzése, a következő találkozó időpontjának a meghatározása.

 

4. Negyedik találkozó:

Cél: az előző találkozókon szerzett tapasztalatok megerősítése, felkészülés egy valós fogorvoslátogatásra, esetleges olyan rejtett negatív tényezők kiküszöbölése, amelyek befolyásolhatnák az eredményességet.

4a. Bevezető beszélgetés és előkészítő terápia: HRV biofeedback

4b. Fő rész: a történet folytatólagos olvasása (a konkrét szöveget lásd a zárómunka szerzőjének művében, a mellékletben) – a felolvasott rész rövid tartalma:

A hableány a barátnője kíséretében fogorvoshoz megy. A tündér így bejut a rendelőbe, ahol mindenféle műszereket lát és a helyszínen élheti meg, hogy mi is történik valójában a fogorvosnál. Végül ő maga is bátran beül a fogorvosi székbe.

4c. Olvasás utáni benyomások: Újra eljátsszuk a fogorvoshoz vezető utat, a váróteremben való várakozást. Babák és a gyógypedagógus képviselik az ellátásra várakozó betegeket, majd a szerepcserét követően a gyógypedagógus lesz a fogorvos, a beteg pedig az ápolónő. Játék közben a szerepek többször felcserélődnek. A legvonzóbb a fogorvosi szerep.

4d. Relaxálás: Zenés-szóbeli relaxálás annak érdekében, hogy a fogorvostól való félelem utolsó maradéka is megszűnjék.

 

Eredmény:

  1. eset: Egy órával a gyógypedagógiai intervenciót követően meglátogatta az azonos épületben működő fogorvost. Szinte gond nélkül beült a fogorvosi székbe, miközben a gyógypedagógus és a szülő „statisztaként a váróteremben maradt”. A fogorvos-látogatás sikeres volt, a gyermek problémamentesen viselte a kezelést és feltételezhető, hogy a jövőben sem lesz majd ezzel problémája.
  2. eset: Az orvoslátogatásra két nappal az utolsó találkozó után került sor. Sajnos, kevés sikerrel – a kislány nem volt hajlandó belépni a rendelőbe. A magyarázat a megvitatásban található.

Megvitatás:

A mese használata és más terápiás módszerek az első esetben segítettek a gátlások leküzdésében és az intervenció során többször kihasználtuk azt is, hogy a gyermek más olyan tevékenységektől nem fél, amelyeket a helyzet elfogadása érdekében alkalmaztunk. A gyermek a találkozók során „kibújt a kagylóhéjból”, a találkozókon spontán és laza lett a viselkedése.

Ami a másik esetben alkalmazott azonos eljárást illeti, a gyermek az utolsó találkozón magába fordult, valószínűleg a közelgő stresszkeltő esemény hatása alatt, és az aznapi HRV biofeedback eredmények mérsékelt idegességre és szorongásra utaltak, romlott az önuralma, és előrelátható volt a sikertelenség. Ezt erősítette az a tény is hogy a szülők a megbeszélt időpontnál egy fél órával hamarább érkeztek a fogorvosi rendelőhöz, és a gyógypedagógus megérkezését követően a gyermek már nem volt hajlandó a fogorvosi székig menni. Feltételezhetően jelentős szerep jutott az apának, aki már a kezdetektől a teljes altatás mellett állt. Hogy ez a helyzet megelőzhető volt-e, azt nagyon nehéz megmondani.

Zárszó:

A sikertelen eset soránl szerzett tapasztalatok a gyermek félelmének mélyebb okaira utalnak, ami nem kizárólag a fogorvostól való félelemre vonatkozik. Az eset több individuális munkát igényel a gyerekkel, valamint a családdal is, ami a gyerekkel végzett kommunikációt érinti. A megvalósított projekt viszont megerősítette a feltételezést, hogy a biblioterápiás csomag elfogadható lehet a fogorvosok számára, javíthatja a betegek rövid- és középtávú kényelmét a fogorvosnál a fogorvostól való félelem tekintetében – az oktatói program „gyakorló” környezetben végzett célozott kihasználásával. Nyolc különböző tanulmány, 979 részvevő közreműködése, valamint az a megállapítás, hogy a depresszió és a szorongás mérséklésében a biblioterápia sokkal hatékonyabbnak bizonyult, mint a terápia nélküli kontrollcsoportok eredményei, egyértelműen bizonyítja a biblioterápia, mint oktatói program létjogosultságát. A kutatás eredményei alapján a biblioterápia hatékonyabb a serdülőkori depresszió és szorongás kezelésében, viszont eredményesnek bizonyult a gyerekek esetében is. A szerzők szerint további, pontosan definiált klinikai vizsgálatokra lenne szükség, hogy az eredményeket alátámasszák (Yuan, S., Zhou, X., Zhang, Y. et al. et al., 2018 – az utalást lásd a zárómunka szerzőjének művében).


Felhasznált irodalmi források:

Babka, Vladislav. 2021. Slovo ako nástroj v terapii. s. 99-106. Diplomová práca. Bratislava: Univerzita Komenského v Bratislave, Pedagogická fakulta, Katedra liečebnej pedagogiky. Vedúca diplomovej práce Kotrbová Kvetoslava.

A szerző munkahelye: Neštátne zdravotnícke zariadenie Ambulancia liečebnej pedagogiky PaedDr. Anna Babková, B. Bullu 13, 036 08  Martin Szerző elérhetősége: vladobabka@gmail.com, Telefon: 0949 131 221

 

Az ajánlott mű lapját a fenti irodalmi forrás alapján elkészítette:
Kotrbová, Kvetoslava, Munkahely: Pedagogická fakulta Univerzity Komenského v Bratislave
Utolsó aktualizálás dátuma: 2022. október 23.

Az  esettanulmány mint jó gyarkorlat;  szlovákról angolra fordította:
PaedDr. Adriena Kolevová, PhD., Munkahely: Šahy (Szlovákia)

 

Az idézés javasolt formája:
Babka, Vladislav. 2021. Biblioterápiás tapasztalatok – esettanulmány akalmazása – fogorvostól való félelem. In Biblioterapia.sk. Bratislava: PRO SKIZP – Združenie na podporu rozvoja Slovenskej komory iných zdravotníckych pracovníkov. ISBN 978-80-974667-0-1 Elérhető: https://www.biblioterapia.sk/hu/publikacia/bevalteljaras-es-kazuisztika-a-muhoz-kis-hableany/

 

Ez a cikk az Európai Unió Erasmus+ programjának, a 2. kulcstevékenység – Szervezetek és intézmények együttműködése, KA210 – Kisléptékű partnerségek a szakoktatás és szakképzés területén című programjának támogatásával készült. Projekt címe „A biblioterápiás on-line taneszköz prototípusa”, projektszám: 2022-1-SK01-KA210-VET-000082483. Csak a szerző véleményét képviseli, és az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a benne található információk felhasználásáért.

További információk

Bibliográfiai adatok

Kis hableány – irodalmi mű
Mesebeli tanács a kicsiknek (cseh nyelven) 37-39. oldala
Szerző: Gerlinde Ortner
Fordító: Alena Antonová
Illusztrátor: nincs
Kiadás éve: 1995
Kiadás sorszáma: Első kiadás
Kiadó: Knižní klub Praha
Teljes oldalszám: 128
ISBN: 80-7176-243-1
Irodalmi műnemt: epika
Irodalmi műfaj: elbeszélés, oktató irodalom mesével kombinálva (önsegítő kiadvány)